Lehetőségek

Európanizáció

Nemzetköziesedési stratégiákhoz

Előny és kihívás

2015 májusa és júliusa között 30 ország (beleértve az EU mind a 28 tagállamát) több mint 520 oktatási intézményének képviselője vett részt abban az online felmérésben, melynek segítségével mérték a szervezetük nemzetköziesedési és európanizációs szintjét. A felmérés statisztikai eredményeinek rövidített összefoglalóját itt találhatják. A felmérés az európanizációs stratégiákhoz kapcsolódó előnyökre és kihívásokra fókuszált. A legfontosabbnak ítélt öt kihívás és öt előny összefoglalóját az alábbiakban olvashatják.

Az 5 legfontosabb előny

Nemzetközi fejlődést megcélzó szervezeteknek nyújtott előnyök

1. 1. Először is a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az európanizációs stratégiák hozzájárulnak a szervezeten belüli dolgozók és a tanulók új készségeinek fejlesztéséhez és szélesítik az érintett dolgozók látókörét is.

A tudás- és készségfejlesztéshez ezek a stratégiák kétféle módon járulnak hozzá: formális tanulási módszerekkel, mint például képzések, szemináriumok, szakmai gyakorlatok és munkahelyi tapasztalatcserék (job shadowing), vagy a nem formális tanulási intézkedések által, mint például konzorciumban, konferenciákon, találkozókon, látogatásokon való részvétel. A nemzetköziesedés mellett elkötelezett dolgozók pozitívan hatnak azokra, akik közvetlenül nem vesznek részt a nemzetközi tevékenységekben, ezáltal lehetővé téve az egész szervezet számára, hogy profitáljon ezekből a tevékenységekből. Ezzel párhuzamosan a külföldi tapasztalatszerzés lehetősége jelentős motiválási erővel bír a szervezet tagjai részére. Az Európai Unió jelenleg minden eddiginél jobban támogatja a külföldi mobilitások létrejöttét. Azok a tanulók (pl. KKV szektorban gyakorlatát töltő szakmunkás), akik élnek ezzel a lehetőséggel, jellemüket és készségeiket (pl. nyelvi készségek) is fejlesztik, ezáltal növelve munkaerő piaci esélyeiket.

2. A második legnagyobb szervezeti előny az új tudáshoz való hozzáférés a hálózatosodás által.

Az európai vagy nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően a szervezeteknek – kifejezetten az oktatási intézményeknek – megadatik az a lehetőség, hogy más szervezetektől tanuljanak, hogy összehasonlítsák a teljesítményüket a másik intézményével, hogy új ötleteket osszanak meg egymással, és hogy még innovatívabbá váljanak ezáltal. Ehhez a tudáshoz való hozzáférés által a szervezetek gyorsabb növekedésre lesznek képesek és versenyképességük is javul. Ezekre a szervezetekre jellemző az állandó fejlődés és az, hogy tudatosan mindig a legjobbakkal hasonlítják össze magukat, hogy esetlegesen ők maguk váljanak “előfutárokká”.

3. A nemzetközivé, vagy európaivá válás segítségével a szervezetek könnyebben érik el az új forráshoz jutási lehetőségeket.

Annak ellenére, hogy az oktatási szektor a legtöbb országban még mindig erősen függ a nemzeti és helyi pénzügyi forrásoktól, érdemes átgondolni a szupra-nacionális, illetve külső nemzeti források bevonását, mint kiegészítő finanszírozási lehetőséget a nemzetközi partnerségek támogatására, illetve új termékek és szolgáltatások fejlesztésére. A finanszírozási portfólió változatossá tételével a szervezetek képesek a pénzügyi kockázat minimalizálására. Akármennyire vonzóak is ezek az alternatív finanszírozási módok, semmiképp sem javasolt rájuk különálló, elérendő célként tekinteni. Az európai stratégia alkalmazása mindenképp egy befektetés: az új források pedig ezt a befektetést hivatottak fedezni.

4. A negyedik leghangsúlyosabb előny a szervezet hírnevének öregbítése.

A megkérdezettek több, mint két harmada szerint az európanizációs, vagy nemzetköziesedési stratégiának e tekintetben két hatása van. Egyrészt, amennyiben a szervezet rendelkezik európai referenciákkal, az pozitívan hat a külső érdekelt felekre, mint például ügyfelek, beszállítók, partnerek és szponzorok, hiszen tiszteletet, minőséget és megbízhatóságot sugall. Másrészt, lojalitást és büszkeséget vált ki a dolgozókban, ezáltal még vonzóbbá téve a szervezetet. Amikor a szervezet úgy dönt, hogy nemzetköziesíti, vagy európanizálja az “egyedi értékesítési ajánlatát”(USP –Unique Selling Proposition), ez a stratégia gyakran a tagok motiváltságának növelését is eredményezi.

5. Hagyományosan a nemzetköziesedési vagy Európanizációs stratégiákat arra használják, hogy megragadják az új piacokra jutás és az új termékés szolgáltatás fejlesztés lehetőségét.

Az oktatási szektor számára ez ugyanannyira fontos, mint bármely más versenyképes ágazat számára. Mivel a vonatkozó termékek és szolgáltatások iránti igény egyre inkább nemzetközi, a kínálatnak követnie kell ezt a trendet. Ez a nemzetközi dimenzió nagyon fontos a kezdő vállalkozások tekintetében már az elindulásuk pillanatában. A hagyományosabb cégek esetében a termékek és szolgáltatások nemzetköziesítése, a digitalizációval együtt, hosszú távú fennmaradásuk fő biztosítéka.

Az 5 legfontosabb kihívás

Kihívások, melyekkel a határaikon túl fejlődő szervezeteket érinthetik

1. A felmérésben résztvevő 520 fő szerint a legnagyobb kihívást a megbízható nemzetközi együttműködő partnerek megtalálása jelenti. .

Az európanizációs folyamat elején kifejezetten bonyolult megbízható partnereket találni, hiszen a szervezetnek nincs nemzetközi referenciája, amit cserébe fel tudna ajánlani. Az együttműködési projektek ezért a kezdetekben eléggé egyenlőtlenek. A nemzetközi terepen újoncnak számító szervezetek gyakran kénytelenek elfogadni a tapasztalt konzorcium vezető által támasztott magas követelményeket, hogy ennek fejében gyakorlatra tegyenek szert és szélesítsék a hálózatukat. Ahogy a szervezet nő, a partnerségei is vele együtt fejlődnek, hogy minél inkább illeszkedjenek a szervezet igényeihez. Összefoglalva tehát a legnagyobb kihívást az összes paraméter egyidejű monitorozása jelenti: a szervezet változó célkitűzései, a szervezet állandóan változó partneri kapcsolatai, valamint a dolgozók körében bekövetkező változások.

2. A nemzetközi és európai együttműködések egyik leggyakoribb formája a projektekben való közös részvétel, ám ezzel párhuzamosan a szervezetek nemzeti és helyi projekteket is megvalósítanak.

Ezen szervezetek részére ilyen megfontolásból a második kihívás a minden szinten érvényes projekt menedzsment gyakorlat kialakítása, mely az összes dolgozó számára megfelelő. A projekt menedzsment egy olyan tudomány, mely az oktatási szektorban ugyanannyira alkalmazható, mint bármelyik más tevékenységi szektorban. Ugyanakkor nem minden oktatási intézmény projekt-orientált. A nemzetközi és európai együttműködések révén ezek a szervezetek lépésről lépésre sajátítják el a megfelelő projekt menedzsment gyakorlati ismereteit. Ez a dolog pozitív aspektusa. A szervezet növekedésével egyidejűleg a projekt menedzsment érettségi szintje is egyre magasabb kell, hogy legyen. Ez jelenti a kihívást. A megfelelő projekt menedzsment módszerek és sztenderdek alkalmazásával már egy lépéssel közelebb kerülünk a célhoz. A szervezet esetleg megfontolhatja, hogy Projekt Menedzsment Irodákat hozzon létre (Project Management Offices – PMO).

3. Az Európanizációs vagy nemzetköziesedési stratégia mindenképp egy olyan erős stratégiai döntés eredménye kell, hogy legyen, mely összhangban van a szervezeti kultúrával, hitvallással és értékrenddel.

Figyelembe véve azt, hogy ez egy jelentős kihívás, annak megfelelő kezelése a szervezet fontos előremozdítója lehet. Az első mérföldkövet akkor éri el a szervezet, amikor a vezetők úgy döntenek, hogy az eseti és alkalmi nemzetközi, illetve európai együttműködéseket felváltják egy jól átgondolt nemzetköziesedési, illetve európanizációs ütemtervvel, mely szerves részét fogja képezni a szervezet stratégiájának.
A második mérföldkövet a szervezet akkor éri el, amikor a vezetőség által megfogalmazott jövőképpel a dolgozók azonosulnak, és elfogadják az új célkitűzéseket. Ez a folyamat akár hónapokig is eltarthat. Évek múltán a szervezet kultúrája átalakul. Ez például úgy is testet ölthet, hogy részben az angol válik munkanyelvvé.

4. A határokon túli fejlődés lehetőség, de egyben kockázat is. Ezt a kockázatot csak hatékony pénzügyi menedzsmenttel lehet kezelni.

Amint azt már említettük, az európai stratégia alkalmazása mindig egy befektetés. Évekbe is telhet, amíg ez a befektetés megtérül, kifejezetten azoknál a szervezeteknél, ahol a nemzetköziesedési szint nulláról indul. A dolgozók nemzetköziesedéséhez elengedhetetlen képességeiknek fejlesztése (például továbbképzések, munkaerő-toborzás, megfelelő fizetés stb. által) lesz valószínűleg a szervezet számára a legnagyobb kiadás, nem is beszélve a sikertelen partnerségekről vagy projektekről. Első lépésként a pénzügyi dolgozóknak ismerniük kell azt a pénzügyi gyakorlatot, a kötelezettségeket és kockázatot, ami az európanizációs vagy nemzetköziesedési stratégia velejárója. Ennek alapfeltétele, hogy a pénzügyi dolgozók és a vezetőség közötti információcsere megfelelően működjön.

5. Human resources are obviously the key to successful Europeanisation or internationalisation strategies.

Their recruitment and management is, therefore, one of the biggest challenges for organisations. Language skills are clearly the primary necessary skills. A thorough grasp of business English is the most obvious one: this requires the ability to use English in complex contexts including public speaking, crisis and risk management and, above all, in an organisation’s specific field of expertise. Using key terms incorrectly and expressing oneself poorly, whether in speech or writing, could unintentionally – but disastrously – convey a bad image of the organisation and its members. As a result, this could negatively impact the reputation of the organisation and the motivation of its members for international work.

Összegzésképpen, a szervezetnek – kifejezetten a felsővezetői rétegnek – elemeznie kell az Európanizáció vagy nemzetköziesedés mellett és ellen szóló érveket. Amennyiben összességében ezek a stratégiák kedvezőnek tűnnek, egyértelműen ösztönözni kell azok megvalósítását. A stratégia megvalósításának első lépéseként váltás kell, hogy bekövetkezzen a szervezet küldetés- és jövőképében, valamint az általános stratégiájában. Ezt követően a szervezeten belül meg kell vizsgálni, hogy mely területek állnak készen a változásra. Amint az Erasmus+ program Német Nemzeti Ügynökségétől elhangzott, ahogyan azt a Felmérés Eredménye iben is idéztük, “a nemzetköziesedés különböző pontokon kezdődhet. […] Nem feltétlen jó ötlet minden kérdéskörrel egyidejűleg foglalkozni”.Az Európanizációs és nemzetköziesedési stratégiák gyakorlati alkalmazására vonatkozó Konkrét tippek ezen a weboldalon találhatóak.